6. T�tel

T�mak�r: A magyarnyelv t�rt�nete

T�tel: A magyarnyelv forr�sai a nyelveml�kek

Feladat:

     A magyar nyelveml�keknek k�t fajt�ja van:

·        Sz�rv�nyeml�kek

·        Sz�vegeml�kek

Sz�rv�nyeml�kek azok, amikor egy idegen nyelvi k�zegben 1-2 magyar kifejez�s tal�lhat�.

Vannak k�lf�ldi sz�rv�nyeml�keink, ilyen p�ld�ul:

·        A Konstant�nosz Porf�roget�nosz 950-951-ben �rt, A birodalom korm�nyz�s�r�l c�m� eml�kirata, amiben sz�mtalan magyar sz�: pl. �lmos, Tisza, Etelk�z, a 7 vez�r �s a 7 t�rzs neve tal�lhat�.

Forr�s: �rp�d-h�zi Torm�s herceg, �rp�d d�dunok�ja

Hazai sz�rv�nyeml�kek:

·        1055. Tihanyi ap�ts�g alap�t�levele

                I. Andr�s adta ki: ,, Feheruvaru rea meneh hodu utu rea!”

                                             ,, Feh�rv�rra men� hadi �t!”

        Minden kifejez�s mag�nhangz�ra v�gz�dik. A tagokat m�g k�l�n �rt�k.

Sz�vegeml�kek: Egybef�gg� magyarnyelv� sz�veg, ami lehet idegen nyelv� k�rnyezetben is.

K�ziratos: (Halotti besz�d �s K�ny�rg�s)

A Halotti besz�d a Pray-k�dexben, tal�lhat� 1190-ben. Egy latin nyelv� szertart�sk�nyvben van. Nagyon fejlett a sz�veg, retorikai elemekkel (megsz�l�t�s, felki�lt�s, k�rd�s). Figura etimologica (hal�lnak hal�l�val holsz).

�magyar M�ria-siralom: 1300 �vek elej�n keletkezett, a Leuweni k�dexben tal�lhat�. Ez az eg�sz finn-ugor nyelvk�z�ss�g veres nyelveml�ke

Nyomtatott: 1533-ban keletkezett Komj�ti Benedek ford�totta P�l Apostol leveleit.

7. T�tel

T�mak�r: A magyarnyelv t�rt�nete

T�tel: A nyelv�j�t�s mibenl�te, t�rt�nelmi, m�vel�d�st�rt�neti

           h�tter�nek, meghat�roz�sa

Feladat:

     A nyelv�j�t�s megind�t�sa Bessenyei Gy�rgy nev�hez f�z�dik. 1778-ban megjelent Magyars�g c�m� r�pirat�ban a k�vetkez�ket �rta: ,, Minden nemzet a maga nyelv�n lett tud�s, a m�s�n sohasem!”

M�sik r�pirat�ban, az 1781-ben kiadott J�mbor-sz�nd�kban egy olyan int�zm�ny fel�ll�t�s�t s�rgette, amelynek feladata a magyar nyelv �pol�sa �s v�delme lenne. Ez a Magyar Tudom�nyos Akad�mia l�trehoz�s�nak els� �tlete volt. Sz�chenyi Istv�n alap�totta 1825-ben. V�r�smarty Mih�ly lett az akad�mia nyelvtudom�nyok �gyeivel foglalkoz� �re. Az MTA eln�ke ma Vizi E. Szilveszter. A nyelv�j�t�s vez�ralakja Kazincy Ferenc volt (1759-1831). B�rt�nb�l szabadulva hatalmas levelez�sbe kezdett, kor�nak sz�mon l�v� szem�lyis�geivel, hogy a magyarnyelvet fel�j�tsa. �les vit�ikkal felr�zt�k a k�zv�lem�nyt �s el�rt�k, hogy a nyelv�j�t�s nemzeti �ggy� v�ljon. A nyelv�j�t�si harc kezdete 1811-ben a T�visek �s Vir�gok c�m� epigramma gy�jtem�ny kiad�s�val indult el. ,, J�t s j�t, ebben �ll a nagy titok!”

A nyelv�j�t�si harc k�vetkez� �llom�sa a Mondolat 1813-as megjelen�se volt.

Ebben az ortol�gusok (ellenz�k) t�madt�k meg a neol�gusokat (�j�t�k), �s erre v�laszoltak vissza 1815-ben igen �les hangon a Felelet a Mondolatra c�m� r�piratban.

A nyelv�j�t�k t�bb v�ltoztat�st hajtottak v�gre:

·        Elavult szavakat �j�tottak fel

·        T�jnyelvi szavakat vittek be �ltal�nos haszn�latba

·        A sz�k�pz�s folyamat�t felgyors�tott�k, �j k�pz�ket alkottak (�sz, �sz, azt, ezt, elem, alom)

·        A szavakb�l elemeket hagytak ki, ler�vid�tett�k

·        �j sz�k, sz��sszet�telek (foly�irat, leveg�)

8. T�tel

T�mak�r: Nyelv �s t�rsadalom

T�tel: Jellemezze a f�bb nyelvv�ltozatokat, mutassa be a nyelv

           ter�leti �s t�rsadalmi v�ltozatait

Feladat:

     Az egys�ges magyarnyelvet 15 milli�an besz�lik. Ebb�l 10 milli�an orsz�ghat�ron bel�l �s 5 milli�an hat�ron k�v�l. A magyar nyelvnek a besz�lt r�sz�t nevezz�k k�znyelvnek.

A k�znyelv k�t nagy csoportra oszthat�:

·        Irodalmi nyelv: Ami a nyelv legszebb, legv�laszt�kosabb kifejez�seit tartalmazza (�rok, m�v�szek haszn�lj�k).

·        H�tk�znapi nyelv: amellyel a mindennapokban besz�lget�nk. Ez kev�sb� v�laszt�kos, s�t durva kifejez�sek is beletartoznak.

Az egys�ges magyarnyelven bel�l megk�l�nb�ztet�nk ter�leti v�ltoz�sokat, ezeket nyelvj�r�soknak nevezz�k. Van �szaki vagy pal�c nyelvj�r�s, keleti,  Debrecen k�rny�ki �-z� nyelvj�r�s, kett�s hangz�k ejt�se, d�li szegedi �-z� nyelvj�r�s, nyugati nyelvj�r�s s-zs. Vannak m�g nyelvj�r�sszigetek, amelyek egy kisebb ter�leti egys�gre �rv�nyesek, de van t�rsadalmi tagol�d�s is. Ezen bel�l megk�l�nb�ztet�nk, csoportnyelvet vagy r�tegnyelvet. Ezek egy-egy foglalkoz�shoz, hobbihoz, sporttev�kenys�ghez k�t�dnek. Ezeket a szavakat szakszavaknak, terminus technikusoknak nevezz�k.

Tudom�ny�gak nyelve

Sport: zs�kolni, sakk-matt

Ezen bel�l van m�g az ifj�s�g nyelve (kapa, kar�, doga)

Szleng: nagyv�rosok nyelve

Tolvajnyelv: b�n�z�k egym�s k�z�tti besz�de: t�gla, vamzer

Argo: a magyarnyelv legals� r�teg�t k�pviseli