T�mak�r: Kort�rs irodalom

T�tel: Hamvai Korn�l

Feladat: Hogy mutatja be egy id�s ember �let�t vagy ?

Hamvai Korn�l (�r�i �ln�v)

Budapest 1969. –

1989-t�l 1995-ig j�rt az ELTE angol szak�ra.

19995-t�l 1997-ig Oxfordban tanult

1995-ben jelent meg: M�rton partjelz� f�zik c. reg�nye mint egy irodalmi atombomba! (ez az els� reg�nye)

2001-ben jelent meg: Prikolics utols� �lete (Farkasember, egy mesebeli l�ny)

Dr�m�i:

            1997. K�rvad�szat (kaposv�ri Csiki Gergely sz�nh�zban mutatt�k be 56-r�l sz�l.)

            2000. H�h�rok hava (Katona J�zsef sz�nh�z felk�r�s�re �rta, t�bb mint 10 orsz�gban mutatt�k be, ez a legismertebb.

            2002. Kitty Flinn (Pesti Sz�nh�zban, nem avatott sikert, f�l �v ut�n levett�k a m�sorr�l.

            2004. Castel Felice (Radn�ti Sz�nh�z, 56-r�l sz�l)

D�jai:

            1995. Br�dy S�ndor-d�j (legjobb I. k�tetes �r�)

            1997. Sz�nikritikusok d�ja (K�rvad�szat�rt)

            1998. Dramaturg C�h d�ja

            2000. �rk�ny Istv�n d�j

            �szt�nd�jak

2002 �ta Nemzeti Sz�nh�z dramaturgja �s ford�t�

M�rton partjelz� f�zik

1995-ben reg�ny form�ban jelent meg. Dr�ma v�ltozat�t a Merlin sz�nh�z mutatta be 1997-ben.

M�faja: reg�ny. A m� elbesz�l�s m�dja E/1 szem�ly� (M�rton mes�l) Retrospekt�v (visszatekint�). Az �let�t elmes�li. Nincs fejl�d�s�ve, �lland�an visszatekint. Cselekm�nyideje sincs. Bemutat kb 80 �vet. Van egy keret t�rt�nete. F�szerepl�je: M�rton akinek a vezet�kneve nem der�l ki.

Egy nyugd�jas munk�s – Egy mel�s, ahogy mag�t nevezi, 79 �ves, �zvegy feles�ge Denise volt. Van egy iv� cimbor�ja is: Miholka. Geisenger is f�bb szerepet kap, aki gimn�ziumi oszt�lyt�rsa volt.

T�rt�net:

Kerett�rt�net: 90es �vek. Szilveszterkor felm�szik a Nyugati p�lyaudvar tetej�re �s k�t k�zrend�r akarja leszedni onnan. Nem akart leugrani. K�zben elmondja az �let�t. Laza keret, hogy ne felejtse el az olvas�.

Fejezetekre van osztva, amik �sszef�gg�sben vannak egym�ssal. Mindnek k�l�n neve van. 12 fejezetb�l �ll. A c�m egyben az egyik fejezetnek a c�me is.

M�rton egy nyugd�jas szakmunk�s, hobbija, fiatalon az volt, hogy football b�r� volt. Im�dta a focit, partjelz� volt. �lete legnagyobb trag�di�ja az volt, hogy egyszer kapott lehet�s�get, hogy m�rk�z�st vezessen de a nagy k�d miatta elmaradt a meccs. � tragikomikus. Ezt a k�nyvben t�bbsz�r is felhozza. Tipikus �regember, aki mindig visszaeml�kezik. Sokszor �gy t�nik, mintha mag�ban besz�lne. Magyarorsz�g ut�bbi 70 �v�nek a t�rt�nelme s�r�s�dik az �let�ben. Egy tipikus �letsors volt az �v�, ez�rt nincs vezet�kneve. Meg�lte a II. VH-t mint 14-15 �ves fiatalember. K�nyves Gimn�ziumba j�rt à nagyon kevesen tudtak tanulni akkoriban. Sokkal nagyobb lehet�s�geket rejtett a fiatal kora. Egy elit iskol�ba j�rt �s jeles (akkor egyes) tanul� volt. Itt az iskol�ban ismerkedik meg a Geisengerrel, aki mindig kitolt vele. Nincsenek t�l j�ban, fiatalkori torzsalkod�s van k�zt�k. Abba kellett hagynia a gimn�ziumot, hat oszt�lyt v�gzett el nyolc helyett. A csal�di k�r�lm�nyei �gy alakultak. M�rton szoci�ldemokrata volt �s abban az id�ben a szoci�ldemokrat�kra rossz id�k j�rtak. M�rton �lete kezdett f�lre cs�szni. Az �jpesti gy�rban dolgozott. R�kosi�k megk�vetelt�k, hogy jelentsenek. M�rtont is k�nyszer�ttett�k, hogy bes�g� legyen. Nem mondja ki, hogy az, mindenki maga d�ntheti el. � is �rt feljelent� leveleket, de nem k�ldte el. A saj�t feles�ge ellen is kellett �rnia. 1956-ban � is r�szt vett a forradalomban, az �sszes �jpesti h�s benne van a m�ben. �t is elfogt�k, elvert�k, majd elengedt�k. � is kiegyezett �s �lt a K�d�ri konszolid�ci� idej�n. 1963. megb�k�lt a sors�val, mint a t�bbi ember. (volt a k�d�ri puhak�t�l kor, kem�ny diktat�ra �s a puha diktat�ra, ekkorra tehet� sportp�lyafut�sa is) 1965 M�rton nyugd�jba ment. Denise-t aki el�kel� sz�rmaz�s�, az 50-es �vek elej�n vette el. Akkoriban huszon�vesek voltak. Nem sz�letett gyermek�k. Vit�ztak, a kettej�k k�zti k�l�nbs�get hangs�lyozta mindig Denise aki egy ki�llhatatlan h�rpia. Minden�rt sz�lt �s nem �rtett a focihoz. Talpon fetreng� kocsm�ba j�rt a Miholk�val, aki szesztestv�re volt, mindig besz�lgetnek. Van egy nagy konfliktusa Geisengerrel. 1946-ban emigr�lt, mert zsid� volt. 1980-as �vekben visszaj�tt sv�jci �llampolg�rk�nt, gazdag volt �s tal�lkozott M�rtonnal. M�rton nagyon haragudott a Geisengerre �s nem akart vele sz�ba �llni. Kider�lt, hogy Geisenger is akart udvarolni Denisenek de � M�rton v�lasztotta.

A m� posztmodern �r�stechnika. Ez azt jelenti, hogy a m� nem egyenes vonal�, line�risan fejl�d� cselekm�ny.