�rav�zlat

Vezet�tan�r:                   Dobosn� B�nyai Veronika

�ravezet�:                         Balog B�la

                                               ELTE – Kieg�sz�t� pedag�gia szak.

Helysz�n:                            Raul Wallenberg K�z�piskola

                                               Budapest, Ludovika t�r

Id�pont:                              2006. 11.29.

Id�tartam:                         90 perc

Tan�t�si �ra anyaga:     Az oktat�s eszk�zei, m�dszerei. A k�rd�sek.

Szervez�si m�d:               Egy�ni �s csoportmunka.

Oktat�si c�l:                     Az el�z� �ra anyag�nak a befejez�se, �sszefoglal�sa. Az �j tananyag feldolgoz�sa.

C�lcsoport:                            A 12.a  oszt�ly tanul�i.

Az �ra menete (id�/perc)	Tev�kenys�gek	Megjegyz�sek
1.�rakezd�s: (7 perc) Reag�l�s. Koncentr�ci�s gyakorlat.	Az elm�lt �r�n v�gzett gyakorlat tapasztalataira val� reag�l�s. A ceruza k�pzet�re val� koncentr�l�s.	Magyar�zat. Egy�ni munka.
2. Tudatos�t�s (5 perc)	A tapasztalatok megbesz�l�se.	Megbesz�l�s.
3. Bevezet� (3 perc)	Az �ra menet�nek �s anyag�nak a felv�zol�sa.	Front�lis munka.
4. Az oktat�si eszk�z�k kiv�laszt�s�nak szempontjai (10 perc)	A tananyag feldolgoz�sa.	Front�lis �s egy�ni munka.
5. �sszefoglal�s (5 perc)	K�rd�sek �s v�laszok megfogalmaz�sa.	K�z�s munka.
6. Az oktat�s m�dszerei ( 25 perc) A s�ma feleleven�t�se. Defin�ci�, csoportos�t�s.	A tananyag feldolgoz�sa.	Front�lis �s egy�ni munka.
7. �sszefoglal�s (5 perc)	K�rd�sek �s v�laszok megfogalmaz�sa.	K�z�s munka.
8. K�rd�st�pusok	A tananyag feldolgoz�sa.	Front�lis �s egy�ni munka.

1.�rakezd�s: (7 perc)

Am�g a ceruza �n�ll� �letet �l, mondjuk forog, t�ncol (Kitti), szeret matematika �r�ra j�rni (Reni), addig elterel�d�sr�l besz�l�nk. A ceruza d�nti el, hogy mit akar, �s nem mi. Ez nem baj, de tudjunk r�la, hogy ehhez nem adtuk a beleegyez�s�nket. Nagyon j� k�rd�s volt, nagyon �r�ltem neki, hogy v�lasszunk-e �j t�rgyat (Zs�fi)! Ne! Pr�b�ljunk eljutni a gyakorlatnak abba f�zis�ba, hogy m�r �rdekess� v�lik maga a gyakorlat (a gyakorl�s �r�m�nek a f�zis�ba, l’art pour l’art)!

Akkor tal�n fogjunk bele!

2. Tudatos�t�s (5 perc)

A tapasztalatok megbesz�l�se.

3. Bevezet� (3 perc)

A mai egy�ttl�t�nket, szint�n k�t r�szre bontjuk. Az els� blokkban befejezz�k az oktat�s eszk�zeit. A m�sodik r�szben pedig feldolgozzuk az oktat�s m�dszereit. �s ha marad id�nk, akkor belefogunk a k�rd�st�pusok megbesz�l�s�be.                               

4. Az oktat�si eszk�z�k kiv�laszt�s�nak szempontjai (10 perc)

• A didaktikai feladat: ismeretszerz�s, vagy rendszerez�s?
• A tartalom: mir�l gy�jt�nk tapasztalatot?
• A tanul�si-tan�t�si strat�gia: felfedez�s vagy bemutat�s?
• A szervezeti form�k: egy�ni vagy csoport munka?
• A tanul�k jellemz�i: �letkor, el�zetes tud�s, �rdekl�d�s.
• A pedag�gus szem�lyi lehet�s�gei: mely eszk�z�k kezel�s�ben j�rtas?

5. �sszefoglal�s  (5 perc)

Mit nevez�nk oktat�si eszk�znek? Hogyan csoportos�tjuk �ket? Milyen szempontok alapj�n v�lasztjuk ki �ket?

6. Az oktat�s m�dszerei ( 25 perc)

Az oktat�s m�dszere:

Nem m�s, mint az oktat�si folyamat didaktikai feladatainak megold�s�ra alkalmazott elj�r�s. Mag�t a m�dszer fogalm�t el�sz�r Comenius Amos J�nos haszn�lta a 17. sz�zadban.

A m�dszerek csoportos�t�sa:

I.: Tan�ri

1.      Magyar�zat (�sszef�gg�sek, fogalmak, meg�rtet�s�re szolg�l.)

2.      El�ad�s (egy t�ma logikus, r�szletes kifejt�s�re ir�nyul.)

3.      Szeml�ltet�s, bemutat�s (t�rgyak �s jelens�gek �szleltet�se, elemz�se, bemutat�sa; fontos, hogy ir�ny�tott legyen szempontok �ltal.)

El�nyei:            j�l tervezhet�

                        Rendszerezett ismereteket ny�jt

                        Id�takar�kos

                        Nincs eszk�zig�nye

H�tr�nyai:        alacsony a tanul�i aktivit�s

                        R�vid ideig tartja fenn a figyelmet

                        Nem k�pes figyelembe venni az egy�ni k�l�nbs�geket

II.: Tan�r-tanul� k�z�s munk�ja:   

1.      Megbesz�l�s

2.      (k�rdezve kifejt�s)

3.      Vita

III.: Tanul� egy�ni munk�ja:                      

1.      Tank�nyvvel

2.      feladatrendszerrel

3.      h�zi feladat

4.      megfigyel�s

5.      kutat�-felfedez� munka

6.      gyakorlati munka

7.      csoportmunka

8.      j�t�k

9.      programozott oktat�s

10.  oktat�csomag

A k�rd�sek:

k�rd�sek csoportos�t�sa: (bloom �ssze�ll�t�sa alapj�n)

·         Ismeret szint� (Ki? Mi? Hol? Mikor? Mi�rt?)

·         Meg�rt�s szint� k�rd�sek (Mi a l�nyege? Mit l�tunk a k�pen?)

·         Alkalmaz�s szint� k�rd�sek (Hol tal�ljuk a t�rk�pen Pr�g�t?)

·         Anal�zis (elemz�) szint� k�rd�sek (Mire lehet k�vetkeztetni? Mit �llap�thatunk meg?

·         Szint�zis szint� k�rd�sek (probl�mamegold�s, egy t�rt�net kital�l�sa) Ki tudn�tok tal�lni, hogy…? Hogy lehetne megoldani ezt a probl�m�t?

·         �rt�kel�s szint� k�rd�sek (Saj�t v�lem�ny kifejt�se. M�v�szi alkot�sok meg�t�l�se.)

A k�rd�s form�ja alapj�n:

Ny�lt v�g� (kifejtend�)

Z�rt v�g� (konkr�t v�laszt ig�nyl�)

Kieg�sz�tend�

Eld�ntend�

A j� k�rd�s jellemz�i:

1. A k�rd�s legyen pontos, vil�gos, r�vid �s egy�rtelm�!
2. A k�rd�s feleljen meg a tanul�k �rtelmi sz�nvonal�nak!
3. A k�rd�s mozd�tsa el� a tanul�k gondolkod�si k�szs�g�t!
4. Adjunk id�t a gondolkod�sra!
5. A k�rd�st az eg�sz oszt�lynak tegy�k fel!
6. Minden tanul�t sz�l�tsunk fel, ne mindig ugyanazokat, �s ne csak a jelentkez�ket!
7. Kezelj�k differenci�ltan a tanul�k v�laszait!

Az oktat�s m�dszereit meghat�roz� t�nyez�k:

• Az oktat�s c�lja, tartalma (mennyire bonyolult, kell-e szeml�ltetni)
• A didaktikai feladat (ismeretszerz�s, rendszerez�s)
• A tanul�csoport �letkora
• A tanul�k fejletts�gi szintje, el�zetes ismerete,
• A tanul�k �rdekl�d�se,

7. �sszefoglal�s  (5 perc)